TEGYÜNK EGYÜTT A MÉHEKÉRT!

Kedves Méhbarátok, Méhszerető Ismerőseim,

Mindennapi méhészeti munkám során is tapasztalom, hogy a változékony, romló környezeti átalakulások érzékenyen érintik a környezeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, a házi méheket (Apis mellifera) és a vadon élő, hártyásszárnyú fajok színes világát.

Minden apró hasznos élőlény öröm a kertben. Öröm látni és tapasztani, hogy a megalkotott világban eleségre, és otthonra is lelnek. Fontos ajándék számunkra, hogy a betelepülő állatok hasznot is hajtanak számunkra, melyet jól végzett munkánkért kapunk cserébe. Érdemes tudni arról is, hogy bizonyos állatok környezetre gyakorolt hatásától, milyen nagy mértékben függünk.

Számomra, nagy öröm a méhek világának folyamatos felfedezése, amit már, 27 éve végzek. Szeretem a méhek világát. Jelenleg a méhészeti ágazatnak sok gonddal kell szembenéznie, ilyen, a környezet, klímaváltozás hatása, a méhlegelők összetételének átalakulása, a változó terméshozam, a szűkülő értékesítési csatornák és a méhegészségügyi problémák hatásai.

Kérlek tudjatok róla, hogy ezeknek az élőlényeknek az élettevékenysége, nagyban hozzájárul a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. A ma termesztett növényeink 83%-ának termékenysége nagyban függ a beporzó rovaroktól és a beporzás intenzitásától.

Úgy tapasztalom, hogy a méhekre, lassan, a mezőgazdaságban is felelősségteljesen, egyre nagyobb figyelmet fordítanak.

Mit jelent az a fogalom, hogy hanyatló élettér?

Azt jelenti, hogy sajnos egyre több az olyan időszak a Kárpát – medencében, amikor a méheink nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak a természetben nektár- és pollenforrást. A szántóföldi mézelő kultúrák közül országos, nagy kiterjedésű vetésszerkezettel, a repce és a napraforgó, az erdei méhlegelők közül, összefüggő területtel, az akác rendelkezik. Megfigyeltem, hogy nemcsak a méhcsaládok tavaszi fejlődésénél, hanem a júliusi-augusztusi hónapokban is fontos lenne, hogy folyamatosabban álljanak rendelkezésre hordást adó növényeink. Az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb hordástalan időszak legyen a méhcsaládoknak. Kitűzött cél, és célunk, hogy a táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán folyamatosan javítsunk.

Röviden, mit lehet tudni a méhlegelőkről?

A méhlegelők többfunkciós területeknek tekinthetők. A méhlegelők tájkép kialakításában betöltött szerepe nagyon fontos tényező. A méhlegelőnek hasznosított területek kiemelten szolgálnak más állatok élőhelyéül, táplálékforrásául. A mozgatatlan területek, szegélynövények, vadlegelők, vadföldek, a nagyobb területen vetett takaró- és zöldtrágyanövények, a mezőgazdasági helyes gyakorlat részévé váló köztesnövények, nagy lehetőséget kínálnak, a termelési évben, minden beporzó rovarok számára is.

A méhlegelők és a területeik csak összefogással javíthatóak. Úgy gondolom, hogy a kiskert tulajdonosok, a park és kertépítők, kertbarátok, a zöldfelület fenntartók, a mezőgazdaságban dolgozók, a nemzeti parkok szakemberei, az erdőgazdaságok döntéshozói, a vadásztársaságok vezető testületei közösen sokat tehetnek.

Milyen növényeket ültessünk vagy vessünk a beporzó rovarok számára?

Sokan megkeresnek, segítséget kérve, hogy milyen növényeket ültessenek vagy vessenek és mikor a beporzó rovarok számára. A tavaszi és nyár eleji vegetációs időszakban, tág lehetőségben intenzíven mézelő fajok közül több félcserje és cserje is szerepel. Fontos, hogy milyen növényekből állítjuk össze az út menti fásítások, telepítések, a szélfogó erdősávok, a közterületek, a parkok, a családi házak kertjeinek növénytársítását.

Társadalmi és élőhelyfejlesztési szempontból, a mézelő szántóföldi és erdei kultúrák mellett egyre nagyobb szerep jut a szántóföldi vetésszerkezetben, a jól mézelő alternatív növényeknek, mint a mustár, az olajretek, a bíborhere, a facélia (mézontófű), vetési bükköny, szarvaskerep és a pohánka.

Saját tapasztalat alapján összeállított méhlegelőnek vethető virágmagkeverék, általában egy vagy többéves fajta növényekből állnak. Szeretném javasolni, ha méhlegelőnek vetett sávoknak a legideálisabb összetevői olyan évelő növények, amelyek hosszan szinte folyamatosan virágoznak. Az előállított keverékek növényi faj összetétele változó. Az egyéves növényi keverékekben önfelújító vagy áttelelve megújuló növényeket használunk. A többéves keverékekben, jelentős mennyiségben tartalmaznak évelő pillangósokat, mint a szarvaskerep, fehér-, vörös here, lucerna növényeket.

Szeretném felhívni a figyelmet a fák jelentőségére is. Az akác faj és fajtákon kívüli fontosabb fafajok ritkán erdőalkotók, ezekkel leginkább, elegyes fafajként találkozhatunk. A cserjék közül a kökény, a som és a galagonya jelentősége a kiemelkedő. Az erdészeti, méhészeti erdészeti rendszertan, fűz fajokat, a virágos kőrist, a hárs fajokat, a vadkörtét, a szelídgesztenyét, a zselnicemeggyet kiemelten fontosnak tartja.

Hogyan és mikor alakítsunk ki virágos méhlegelőt?

Az elmúlt napokban a kertembe virágmag keveréket vetettem (képeken látható), a beporzó rovarok számára.

Ökológiai előnye, hogy rengeteg élőlénynek nyújt lakóhelyet és folyamatos virágpor gyűjtési lehetőséget biztosít a rovarok számára. A növények között békák, sünök, gyíkok élhetnek. Fontos a növények közötti egyensúly, mert, ha a talaj túl termékeny, az erősebb növények átvehetik az irányítást, elnyomva a többi virágos növényeket.

Ha méhlegelőt, akarunk készíteni, akkor a talajt tápanyaggal lássuk el, komposzt, vagy szervestrágya a legjobb. A vetőmag keverék a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethető.

A nagy faji összetétel garantálja, hogy a keverékből mindig lesznek növények, melyek szépen fejlődnek, és feladatukat betöltik. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a veszélyes egyszikű gyomokra figyeljünk, mert gondokat okozhatnak a területeken (közönséges tarackbúza – Elymus repens).

Talaj-előkészítés során, figyeljünk, az asztalsimaságú területre, mert a keverék nagyobb számban tartalmaz apró magvú növényeket. Figyeljünk a talajnedvesség megőrzésére. Vetés után, ha tehetjük hengerezzünk.

Megvetés ideje lehet ősszel és tavasszal egyaránt. Én, most tavasszal vetettem el. Vetőmagdózis tekintetében a vetőmagkeveréket; 1 m2-re 15-20 gramm-ot számoltam. Vetésmélység 1 – 1,5 cm mélyen, a fellazított talajba. E keverék vegyes fajgazdag magkeverék, jól bokrosodik, elágazásokkal teljesek a növények. Sűrű állomány se jó. A talajt ne hagyjuk kiszáradni, öntözzük be, de arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg a víz

A méhek által látogatott növények méhészeti értéke több tényezőtől, körülménytől függ. Az egyes növények méhészeti értékének sikeres megállapítása miatt, a méhésznek nagyon fontos, hogy felismerje, az egyes méhlegelő-növényeket, a virágok szerkezetét, a virágzási időt, a nektár és a virágpor mennyiségét, valamint minőségét is.

Méhlegelő

A méhlegelő, mely a méhészet termelékenysége szempontjából alapvető fontosságú, a kora tavasztól késő őszig virágzó és méhek, egyéb viráglátogató rovarok áltat látogatott növények összességéből áll. A rendkívül sokféle, vadon vagy termesztésben előforduló méhlegelőnövényünk nem egyformán értékes a méhek, méhész számára. Vannak növények, amelyeket csak virágporért, vagy csak nektárért keresnek fel a méhek, más fajok virágaiban pedig mindkettőt megtalálják. Vannak, amelyekre tömegesen szállnak, némelyeket azonban csak szükségből látogatnak.

Az egyre változó környezetünk mellett, a méhlegelők bővítése, javítása, közös ügyünk és feladatunk. Tegyünk Együtt a megporzó rovarokért, a környezetünk védelme és megóvása érdekében is!

Együtt – Mindenkiért!

VADVIRÁG MAGKEVERÉK ÖSSZETÉTELE

Közönséges cickafark	Achillea millefolium
Nyúlszapuka	Anthyllis vulneraria
Harangvirág	Campanula persicifolia
Fodros bogáncs	Carduus nutans
Terjőke kígyószisz	Echium vulgare
Festő csülleng	Isatis tinctoria
Mezei varfű	Knautia arvensis
Réti margitvirág	Leucanthemum vulgare
Pézsmamályva	Malva moschata
Orvosi somkóró	Melilotus officinalis
Baltacim	Onobrychis viciaefolia
Pohánka	Fagopyrum esculentum
Szarvaskerep	Lotus corniculatus
Facélia	Phacelia tanacetifolia
Fehér mustár	Sinapis alba
Bíborhere	Trifolium incarnatum
Vetési bükköny	Vicia angustifolia
Orvosi szappanfű	Saponaria officinalis
Hólyagos habszegfű	Silene vulgaris
Gilisztaűző varádics	Tanacetum vulgare
Ökörfarkkóró	Verbascum thapsiforme
Körömvirág	Calendula officinalis
Magvas gomborka	Camelina sativa
Koriander	Coriandrum sativum
Parlagi pipitér	Anthemis arvensis
Vad búzavirág	Centaurea cyanus wild
Réti imola	Centaurea jacea
Vad margaréta	Chrysanthemum leucanthemum wild
Mezei katáng	Cichorium intybus
Vetési szarkaláb	Consolida regalis
Tarka koronafürt	Coronilla varia
Keleti szarkaláb	Consolida (Delphinium) orientalis
Tejoltó galaj	Galium verum
Közönséges orbáncfű	Hypericum perforatum
Vad len, évelő	Linum perenne
Erdei mályva	Malva sylvestris
Estvéli mécsvirág	Melandryum noctiflorum
Közönséges szurokfű (Oregánó)	Origanum vulgare
Mezei pipacs	Papaver rhoeas
Lándzsás útifű	Plantago lanceolata
Osztrák zsálya	Salvia austriaca
Ligeti zsálya	Salvia nemorosa
Mezei zsálya	Salvia pratensis
Hólyagos habszegfű	Silene vulgaris

(Az eredeti cikk Sipos gazda honlapján jelent meg)