Méhészkedni mindenhol lehet, ahol vannak virágok – elvileg. A nagyvárosokban azonban mégsem jellemző, hogy valaki kaptárokkal bíbelődjön, hacsak nem egy természeti adottságaiban olyan szerencsés városrészről van szó, mint a mi Hegyvidékünk. A városi méhészkedés kihívásairól és szépségeiről beszélgettünk Kutasi Tamás méhésszel.
– Hogyan lesz valaki városi ember létére méhész?
– Budai lokálpatriótaként fontosnak tartom hozzájárulni ahhoz, hogy a városi emberek testközelből megismerhessék a méhek világát. Tízéves koromban ajándékba kaptam az első méhcsaládomat, ebből lett lépésről lépésre egyre több, amíg végül kialakult a mai méhészet. Így az eredeti álmom már legalább harmincöt éve valóra vált, hiszen a saját mézemet eszem. Ezért is tartom lényegesnek, hogy a kerületben, a Normafánál dolgozhatok egy most formálódó kis méheskert kialakításán.
– Miért pont a Normafánál?
– Régóta foglalkoztat méhészeti szempontból a város körüli erdő. A korábbi években például innen származott az az erdei virágméz, amellyel ízvilága és egyedisége miatt elnyertem az OMÉK nagydíját. Ez is igazolja, hogy ezek az értékes területek nemcsak nekünk, megfáradt városi embereknek nyújtanak rekreációs élményt és felüdülést, de a méhek is megtalálják a virágport. Ezenkívül az is nagyon jó érzés, hogy a lehető legkevesebb logisztikával és az ebből elkerülhetetlenül fakadó környezetszennyezéssel tudom megtermelni és értékesíteni a mézet. Mindezt úgy, hogy közben a kerületet sem kell elhagynom. Szintén fontos, hogy az egész méhest a Biokontroll Hungária ellenőrzi, így az összes megtermelt termék biominősítésű. Ezzel is igyekszem igazolni minden olyan törekvésemet, amivel csökkentem a méztermelés ökológiai lábnyomát.
– Az említett díjnyertes mézen kívül milyen mézet gyűjtenek a hegyvidéki méhek?
– A méhészeti szezon májustól júliusig tart, tehát mindössze három hónap. Az augusztusi mézeket már bent hagyjuk a méheknek. Ez idő alatt két-három pergetés történik. A méhek a kaptártól akár három kilométerre is elrepülhetnek gyűjteni, így a Hegyvidék nagy részét bejárhatják. Az egykori jelentős gyümölcsösök maradványain, a kertek fáin és a természetes ligetekben, tisztásokon keresgélnek. Ebből akác-, hárs-, erdei és nyári virágmézet szoktunk pergetni, persze csak ha az időjárás kegyes hozzánk. A legkockázatosabb a legkorábbi akácméz, amely a legkitettebb a fagynak. A melegkedvelő, későn kihajtó fák virágzását és főleg nektártermelését egyetlen fagyos hajnal tönkreteheti.
– Más méhészeti termékeket is lehet termelni?
– Természetesen! A kaptárokra szerelt fésűkkel friss virágport is lehet gyűjteni. Ahogy a terhükkel hazaérkező rovarok a kaptárba igyekeznek, és átküzdik magukat a fésű fogai között, a lábukról a virágpor egy része lepereg egy kis fiókba. Mivel a virágpor nyersen nagyon romlékony, mindennap, reggel vagy este el kell jönni érte. A friss virágport a kaptár kinyitása és a méhek jelentősebb zavarása nélkül lehet elvenni, és akár azonnal belekeverni a reggeli müzlibe. Meg kell említenem még a propoliszt és a lépes mézet is, továbbá viasz építtetésére is lehetőség van.
– A kerület lakói hogyan tehetnek a kerületben röpködő háziméhek és viráglátogató társaik kedvére?
– A méhek által biztosított beporzásért cserébe a zöldövezet kerttulajdonosai azzal segíthetik legegyszerűbben a méhész munkáját, ha teleültetik kertjüket virágzó fákkal és lágy szárú dísznövényekkel. A méhek szemében, sajnos, még a legszebb, legápoltabb angol gyep is sivatag, hiszen onnan nincs mit gyűjteni. Nem így a gyümölcsfák, díszfák vagy a kerti ágyások, ahol egész nyáron találnak virágport maguknak és családjuknak.
– Az idei mézben várhatóan visszaköszönnek a kerületben most telepített méhlegelők virágporai is?
– Igen, minden bizonnyal benne lesz az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája szervezésében kialakított méhlegelők virágpora is. Erre vonatkozóan tervezünk egy kutatást: egyetemekkel összefogva szeretnénk megvizsgálni, hogy a termelt méz milyen pollent tartalmaz. Ez valószínűleg igazolja majd, hogy a Méhbarát Kerület Program kezdeményezései végül valóban a mézben érnek össze, összegződnek.
BI.
Eredeti cikk:
