A MÉHEK A BARÁTAINK
Hogy legyen elég zöldség, gyümölcs, beporzó rovarokra, is szükség van. Az ezzel kapcsolatos félreértéseket, felesleges félelmet igyekszik eloszlatni az önkormányzat méhbarát programokkal. Ilyen, a nagy sikerű Mézes Kuckó óvodai rendezvénysorozat is.
A Süni óvodában megtartott szezonzáró foglalkozáson, a program kitalálója, Erlich Mariann oktatta a gyerekeket. Először egy interaktív előadásra hívta a kicsiket, majd következett a játék, ahol rávezető feladatokon keresztül ismerhették meg az óvodások a méhek mindennapjait. Végezetül következett a mézes reggeli, ezen többféle finomság került a tányérokra.
„Játékos formában vezetjük rá a gyerekeket arra, hogy ne féljenek a méhektől, és semmiképpen ne bántsák ezeket a hasznos rovarokat. Megmutatjuk, miért annyira fontosak az ember, az élővilág számára” – mondta el Erlich Mariann, aki elmondta, hogy a foglalkozásokon játékvirágport gyűjtenek, hatszögletű sejtekből lépeket építenek, egy almafás társasjáték segítségével pedig a beporzás és a gyümölcs érésének folyamatát is megismerik a gyerekek. A szakember kifejtette, hogy számos félreértés, felesleges félelem kapcsolódik a méhekhez. Sokszor támadásnak tekintjük, amikor a méhek a közelünkben repülnek, megpróbálnak ránk szállni. Pedig, erről szó sincs. Ilyenkor rendszerint valamilyen illat vonzza hozzánk a rovart, de az is gyakori, hogy egyszerűen pihenőhelyet keres magának. Akkor járunk el helyesen, ha nem kezdünk el hadonászni, hanem mozdulatlanul maradunk, és hagyjuk, hogy a méhecske azt csináljon, amit akar.
Bár valóban előfordul, megszúrják az embert, de azt csak akkor teszik meg, ha veszélybe kerülnek. Tudni kell, hogy a méhek csak egyszer képesek szúrásra, mert a bőr alá fúródó fullánkjukat nem képesek kihúzni, ezért elpusztulnak.
A méretre nagyobb hím méhnek ráadásul nincsen fullánkja, ezért akár a kezünkön is megsétáltathatjuk. Ehhez persze nem árt tudni, hogyan néz ki a nőstény és a hím méh, illetve közeli rokonaik a dongó vagy a darázs, amikkel gyakran összekeverik őket.
Szerencsére a Süni óvodások tisztában vannak a különbségekkel, a képekről azonnal felismerték a rovarokat, és nevetve sorolták a jellemzőiket. Például, hogy a méhek lábain és testükön apró szőrszálak vannak, míg a darazsak szinte csupaszok a lábuk viszont hosszabb.
Abban pedig ismét megállapodtak, hogy a méhecskétől nem kell félni, ami azt jelenti, hogy a Mézes Kuckó foglalkozás elérte a célját.
A bemutató foglalkozáson részt vett Fonti Krisztina is, aki elmondta, hogy mindegyik Hegyvidéki óvoda önálló nevelési program szerint működik, a környezettudatosság elmélyítésére azonban az összes intézmény kiemelt figyelmet fordít.
„Ehhez járul hozzá az önkormányzat azzal, hogy igyekszik minél több környezetvédelmi programot bevinni az óvodákba. Ilyen a méhek megismertetése, ami egyúttal a helyes táplálkozás ügyét is szolgálja” – hangsúlyozta az alpolgármester hozzáfűzve, hogy a programmal átadott készségek és tudás birtokában az óvodások felnőve egészségesebb életet élhetnek.
A Méhbarát Hegyvidék programba a zöldterületek és ezen keresztül a biodiverzitás növelése mellett a hasznos rovarok, és különösen a méhek újrafelfedezése is beletartozik – emlékeztetett Kovács Lajos. Az alpolgármester szerint még mindig bőven akadnak félreértések a méhekkel kapcsolatban, amiket ideje eloszlatni. Ebben segít az óvodai foglalkozás, ahogyan ide tartozik a két éve indított Mézes reggeli program, a méhbarát zöldfelületek létrehozása, valamint a kaptárok telepítése.