HOGYAN VÁLHATUNK MÉHBARÁT VÁROSLAKÓKKÁ?

A címben olvasható kérdés állt annak a lakossági kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelyet a Klímabarát Települések Szövetsége és az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája tartott. A hat résztvevő különböző nézőpontokból közelített a témához, így a fórum sokoldalú betekintést adott a méhek és a városok, városlakók viszonyába. A beszélgetést online formában a szélesebb nyilvánosság is végigkövethette.

Vásárhelyi Tamás biológus a beporzókat fenyegető kockázatokat felvető kérdésre válaszolva elmondta, hogy bár szeretünk csak a háziméhre gondolni, de Magyarországon 600 méhféle él, és még vagy ezer más beporzó rovar. A bajok legfőbb forrása az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a kemikáliák és az invazív fajok terjedése. Kínában ma már sok gyümölcsösben emberek porozzák meg a fákat, mert eltűntek a rovarok – fűzte hozzá James Atkins kerületi szomszédunk, a probléma mértékét szemléltetve.

A fejlődés lehetőségei közül Rózsa Zoltán, a XII. kerületi önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodájának vezetője kiemelte, hogy pont a városban tudunk új életteret biztosítani a beporzóknak. A kerületi gyümölcsfák a közelmúltban már nem hoztak termést, annyit romlott a helyzet. Ezt látva a legjobbkor jött 2019-ben a nemzetközi együttműködési lehetőség a városi méhészet védelme, fejlesztése érdekében. Ráadásul a Hegyvidék páratlan természeti környezete kifejezetten alkalmas élőhely a méhek számára.

Sipos József méhész is a növénytakaró és a sokféleség fontosságát hangsúlyozta. A városokban folyamatosan találnak táplálékot a méhek, és a szmogot leszámítva a környezet egészségesnek tekinthető. De – mutatott rá – a méh nem kutya vagy cica, veszélyes is tud lenni! Ugyanakkor el lehet tanulni tőle az együttműködést, az anya tiszteletét, a tánc fontosságát, azokat az értékeket, amik az emberi társadalomban is lényegesek.

Erre reflektálva Bálint Beáta, a Városmajori Óvodák vezetője egy személyes élményét elevenítette fel. A partnerségben részt vevő lengyel pedagógusok úgy szemléltették a kaptárok láthatatlan belső életét, hogy a méhcsaládok viselkedését utánzó játékokat játszottak a gyerekekkel. Az óvodások kíváncsiak, nagyon jól lehet őket motiválni, és még nem félnek. A beporzók népszerűsítése a gyerekek között azért kiemelt feladat, mert egyrészt rajtuk keresztül elérhetők a szülők és a családok, másrészt igazán hathatósan a következő generáció tud majd javítani a jelenlegi állapotokon. A téma nemcsak évente egy napon jelenik meg az óvodákban, hanem egész évben foglalkoznak vele a kirándulásokon, az egészséghéten, a Föld napján a biodiverzitás szempontjából, a kiskert gondozásánál, de a viaszgyertyán és a mézeskalácson keresztül még télen is.

Van-e már érzékelhető eredmény? Rózsa Zoltán szerint ez nem a méhek számában mutatkozik meg, hiszen azt nem is ismerjük, hanem leginkább a szemléletformálásban mérhető. A kezdeti elutasítástól, félelemtől mára sikerült elérni, hogy egyre elfogadottabb a méhek jelenléte és a méhészkedés. A Hegyvidéki Zöld Iroda a kerületbe telepített kaptárokon mutatja be, hogyan kell viselkedni a méhek közelében. A szabályok betartásával minimalizálható a méhcsípés kockázata, amit a bemutatóhelyen bárki a gyakorlatban is megtapasztalhat.

A szomszédasszonnyal egy zöld küllőben gyönyörködtek a kertben – mesélte James Atkins –, amikor a hölgy meglátott egy csomó hangyát a földön. Rögtön azt mondta, hogy irtani kell őket. Ebből is kiderül, hogy az emberek nagy része nem látja a természet összefüggéseit. A zöld küllő gyönyörű, a hangya nem, pedig a küllő hangyát eszik, és ha nincs hangya, akkor küllő sincs.

Ebből az élményből bontakozott ki a „Kertjeinkben a természet” című pályázat gondolata. A cél, hogy érje meg az embereknek a természetbarát kert fenntartása. Persze ne csak pénzt, hanem egyfajta státust, elismertséget is jelentsen a természetbarát kert cím elnyerése. A pályázat hamarosan indul, és nagyon egyszerű lesz, csak be kell küldeni a kert rövid ismertetését és fényképeket. A bírálat szempontjai például, hogy van-e itató, búvóhely, kerti tó stb. „A pályázattal azokat a kerületi lakosokat is szeretnénk megszólítani, akik még nem tudják, milyen egy természetbarát kert” – egészítette ki az elhangzottakat Rózsa Zoltán.

Egy másik közeljövőbeli tervről beszélt Vásárhelyi Tamás: már készül egy beporzó tematikájú, 12 állomásos tanösvény a XII. kerületben. Nem hagyományos útvonal lesz, a legtöbb pont szétszórva, védett területekre esik. Okostelefonos alkalmazással lehet majd bejárni a remélhetőleg már nyáron megnyíló virtuális tanösvényt.

A beszélgetés házigazdája és moderátora, Süveges Gergő a Méhbarát Kerület kezdeményezés lényegét összefoglalva megfogalmazta, hogy a program célja nem a méztermelés növelése, hanem hogy a Hegyvidék felvirágozása és a biodiverzitás növelése hatására a méhek jól érezzék itt magukat. A Méhbarát Kerület program keretében megvalósuló akcióknak valóban ez a célja. Ha a méhek elmondani, eltáncolni nem is tudják, hogy mennyire szeretnek osztozni velünk a Hegyvidéken, az egyre nagyobb létszámú jelenlétükkel bizonyítják ezt, és közben ránk, a hangulatunkra és az egészségünkre is jótékonyan hatnak. Ki ne szeretne egy olyan városban élni, ahol a virágokat békésen döngicsélő rovarok látogatják?

(Barta)

Eredeti cikk:

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2021-aprilis-27/hogyan-valhatunk