HEGYVIDÉK A VÁROSI MÉHÉSZET SZOLGÁLATÁBAN

Hogyan legyen beporzóbarát a településünk? Az URBACT III, fenntartható városfejlesztést támogató európai területi együttműködési program keretein belül megvalósuló BeePathNet projekt eredményeit, tapasztalatait lehetett megismerni május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája által szervezett online szakmai konferencián, valamint május 11-én a nemzetközi zárókonferencián. A méhészet támogatását segítő hálózat célja a városi méhészkedés terjesztése, segítése és beporzóbarát kerületek létrehozása.

A méhek és más beporzó rovarok jelenléte a városi emberek számára is fontos, ezt egyre több település ismeri fel világszerte. „Hogyan legyen beporzóbarát a településünk?” címmel, az elért eredményeket és tapasztalatokat ismertetve tartott online szakmai konferenciát május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája az URBACT III európai együttműködési program keretében megvalósuló BeePathNet projekthez kapcsolódóan. A programban részt vevő 5 európai partnerváros a városi méhészkedés alapjait és sikeres gyakorlatait sajátíthatja el Ljubljanától. A méhbarát hálózat azért jött létre, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb városi környezetet teremtsenek, és a helyi fejlesztéseket a természeti erőforrások és a biológiai sokszínűség megóvásával szolgálhassák. A méhészkedés holisztikus szemléletével a méhek, beporzó rovarok számának csökkenését próbálják megakadályozni, melynek oka elsősorban az intenzív urbanizáció, a növekvő környezetterhelés (főként a vegyszerintenzív mezőgazdasági művelés hátrányos következményeként) és a biodiverzitás csökkenése. A méhek jelentősége a Föld élelmezése szempontjából kiemelkedően fontos, mivel haszonnövényeink 70%-a igényli a rovarbeporzást.

A méhek védelme érdekében létrehozott Hegyvidéki Méhbarát Hálózat Mézes reggeli néven indított foglalkozásokat iskolásoknak és óvodásoknak, ahol a gyerekek játékos keretek között tanulhatnak a méhekről és azok jelentőségéről. A felnőttek számára a MOM Kulturális Központ ismeretterjesztő programsorozatot hozott létre „A mi méheink” címmel, míg a Barabás Villa kertjében egy vizsgálóláda tette lehetővé a méhcsaládok életének megfigyelését. Elindult továbbá egy együttműködés a Fővárosi Vízművekkel is, amelynek köszönhetően évi két alkalomra csökkentették a kaszálások számát a helyi vízmű-telephelyeken, hogy a háborítatlan területekkel további menedéket nyújtsanak a méheknek. Méhlegelők kialakításával is segítik a táplálékhoz jutást, illetve változatos közösségi programokkal inspirálják a lakosságot a természetközeli, beporzóbarát kertek kialakítására.

Kerületi méz (bal oldali kép), mézes reggeli program (jobb oldali kép)

Együttműködés a Fővárosi Vízművekkel (bal fölső kép), rovarszálló a Hegyvidéki Kulturális Szalonnál (bal alsó kép), méhlegelő a Szent Orbán téren (jobb oldali kép)

Mindezen felül számos kiadványt tettek közzé, amelyek informálják a lakosságot a beporzó rovarok jelentőségéről, városban is betöltött szerepükről, a tevékenységekről, amelyekkel segíthetjük őket, növényültetéssel, rovarhotel, rovaritató kihelyezésével és egyebekkel. Közreadtak egy térképet is, amelyen a XII. kerület Méhbarát Hálózatának fontosabb pontjai vannak feltüntetve, köztük számos méhlegelő, méhészet, partneróvoda, fontosabb zöldfelület. A fentebb leírt eredményekről és tevékenységekről bővebben lehet olvasni a https://zold.hegyvidek.hu/mehbarat-halozat/halozat oldalon.

A projekt eredetileg 2015-ben indult, amikor Ljubljana létrehozta a BEE PATH nevű kezdeményezést, egy önkéntes alapon működő platformot a városi méhészkedés kihívásaira és megoldások keresésére. Az URBACT Program Jó Gyakorlat címmel jutalmazta Ljubljana sikerét, így a város úgy döntött, hogy kihasználja a program által biztosított lehetőségeket, és a BeePathNet Transzfer Hálózaton keresztül nemcsak átadja a tudást és a tapasztalatot más uniós városoknak, de közös fejlesztésekkel lehetőséget teremt arra is, hogy új szemléletekkel gyarapítsák a méhészkedés tudományát.

A megvalósításához számos tematikus találkozót és eseményt szerveznek nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a partnervárosokban munkacsoportok működtetésével dolgoznak ki cselekvési terveket. A szemléletformálás érdekében lehetőség van tanulmányútra és esettanulmányok kidolgozására, a felhalmozódó tudás átadását pedig tematikus útmutatók, hírlevelek és kézikönyvek teszik lehetővé. A gyakorlat megismeréséhez és átvételéhez új méhészeti termékfejlesztések, oktatási csomagok, „méh- és beporzóbarát hálózatok” kiépítése járul hozzá.

A partnerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy különböző tapasztalatokat és gyakorlatokat ötvözhessenek a projektmegvalósítás folyamatába, hiszen ezáltal nagyobb a lehetősége annak, hogy a gyakorlatokat később bármelyik európai város adaptálni tudja. Fontos szempont volt továbbá a klimatikus viszonyok változatossága és a városok kulturális és társadalmi különbségeinek hatása is.

A BeePathNet hálózatban jelenleg 6 európai város dolgozik együtt – a szlovéniai Ljubljana, mint vezető partner, a portugál Amarante, a lengyel Bydgoszcz, az olasz Cesena, a görög Nea Propontida és hazánk részéről Budapest Főváros XII. kerülete, a Hegyvidéki Önkormányzat.

Május 11-én tartották a nemzetközi záró konferenciát „A zöld és fenntartható városokká való holisztikus átalakulás” címmel, amelyen a BEE PATH jó gyakorlat, Ljubljana eddig elért eredményei, a zöld és fenntartható városok fejlesztési trendjei, az öt partnerváros gyakorlat átvétele és annak alkalmazása, eredményeik és tapasztalataik voltak a fókuszban. Alapvetően mindegyik partnerváros komoly eredményeket ért el, különböző kiadványok terjesztése, a lakosság bevonása, a méhészek és kereskedők bevonása, méhlegelők kialakítása, méh tematikájú közösségi terek (játszóterek) kialakítása, méhbarát útvonalak kialakítása, valamint a zöldfelületek kezelése által. A konferencián elhangzott előadások és egyéb anyagok a BeePathNet honlapján elérhetők.

További információ: