Beporzó rovarok vizsgálata indul a kerületben - Hegyvidék Újság cikke

Tarkalepke

Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, a kutatást végző csapat ökológusa elmondta, hogy tizenkét kerületi méhlegelőt választottak ki a vizsgálathoz, amelyek mindegyikén magról vetett egynyári virágok nyílnak. A méhlegelők fajösszetétele sem egyforma, ugyanis néhány helyszínen egy külföldi, főleg kerti virágokat tartalmazó magkeveréket használtak, többségében pedig hazai vadvirágok magjaiból összeállított magkeveréket vetettek a kertészek. A vizsgálat tehát nem csak általában fogja megmutatni a méhlegelők hasznosságának mértékét, hanem a magkeverékek összehasonlító elemzésére is lehetőséget ad. Az egyes kutatási pontok közelében kontroll területeket is kijelöltek, ahol szintén közterületen hagyományos fajösszetételű és kezelésű városi zöldterületek rovarvilágát lehet monitorozni. A többségében nyírt gyep és méhlegelő párosokon tavasztól őszig 5-6 alkalommal történik mintavétel. A rovarok kímélete érdekében az egyedeket nem fogják be, csupán a kijelölt két méter átmérőjű mintaterületekre berepülő vadméhek, zengőlegyek, pillangók és társaik összeírásával gyűjtik a terepi adatokat. Az adott időegység alatt feljegyezhető rovarlátogatások számából jó következtetéseket lehet levonni a beporzó rovarok lokális egyedsűrűségére vonatkozóan különösen, hogy elsődlegesen nem az abszolút értékek, hanem az összehasonlítás lehetősége a vizsgálat célja.

Bundásbogár

Az Ökológiai Kutatóközpont egyébként részt vesz egy vidéki nagyváros zöldfelületeinek beporzó vizsgálatában, illetve monitorozza a Főkert által tavaly elindított vadvirágos rét program területeinek rovarlátogatottságát is. A vadvirágos rét programba olyan kevésbé frekventált fekvésű területek kerültek, ahol a korábbi 5-8 fűnyírás helyett évi egyre lehetett csökkenteni a kaszálás gyakoriságát. A Hegyvidéken idén a BAH csomópont terelőszigetén, illetve a kerület határain kívül eső, de közeli Vérmezőn és Tabánban is vannak ilyen extenzív, vadvirágos rétek.

Dongó

 Az Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos főmunkatársa a kutatással kapcsolatban elmondta, hogy a beporzók táplálkozását szolgáló virágok akár párszáz méterről odavonzhatják a rovarokat, amelyek nem feltétlenül fognak a méhlegelőkön szaporodni. A talajban fészket készítő fajok esetében például az évente elvégzett földmunka és újravetés nem is kedvez az utódnevelésnek. A ritkán kaszált gyepek virágból és általában táplálékból kevesebbet nyújtanak ugyanakkor zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak sok rovarfajnak. A méhlegelők szaporodásra gyakorolt hatásának megítélésére egyébként is kevés egyetlen évet vizsgálni, hiszen a méhlegelőkön táplálkozó rovarok utódai többnyire – konkrét példáként említve a rovarhoteleket előszeretettel belakó faliméheket – báb/fiatal imágó alakban telelnek és csak jövőre repülnek ki. Vannak azonban más stratégiát követő poszméhek, amelyek királynője telel át az avarban, majd tavasszal egyedül kezd neki a peterakásnak és a család gyarapításának. A kikelő leánygenerációk segítségével az anyától már adott éven belül is nagyobb számú utód származhat, mint táplálékban szegény élőhelyen.

 Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó hangsúlyozta, hogy a lakosság is sokat tehet a viráglátogató rovarok létszámának megőrzésében, gyarapításában, hiszen a virágládába, erkélyre vagy kertekbe ültetett lágyszárúak, a virágzó bokrok és fák is táplálékai a rovaroknak. Félni a beporzóktól nem kell, hiszen nem ragadozó rovarok, őket a virágok érdeklik. A „retteget” társas darazsak számára a rovarhotel nem vonzó, hiszen fészkeiket félreeső padlásokra, garázsokba építik. A monitoring eredményeiről késő ősszel beszámolunk lapunkban.

Rózsabogár

(Barta)

Eredeti cikk:

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2022-majus-31/keruleti-beporzokat