Hogyan hat egészségünkre a városi zöld környezet?

A Hegyvidéki Önkormányzat nemzetközi összefogásban vizsgálja a városi zöldterületek és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggéseket. A kétéves projekt célja olyan megoldások kidolgozása, amelyek később a gyakorlatba átültetve is érzékelhető hatást gyakorolnak a kerületiek hangulatára, egészségére vagy társadalmi kapcsolatrendszerére.

A magyarul „Zöld Környezet és Egészség” munkacímet viselő projekt kilenc európai várost magában foglaló kezdeményezés, amelyben nem csak a részvétel megtiszteltetése érte kerületünket, hanem az egész akciótervező hálózat koordinációját is a Zöld Iroda munkatársai végzik. Az alapvető cél annak vizsgálata, hogy a zöldterületek tervezése, használata hogyan befolyásolja a környéken lakók egészségét és a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalatcsere. Ez a látszólag kézenfekvőnek tűnő megközelítés újnak számít a várostervezés és városfejlesztés szakterületén, mert korábban a lakók egészsége helyett inkább a közlekedésszervezés, a helykihasználás került a városépítészet fókuszába. A zöldfelületek alapvető jog és létfontosságú infrastruktúra helyett luxusnak tűntek ebből a szempontból, hiszen csak elvették a helyet a még szélesebb utak, parkolók és épülettömbök elől. Kivételezett helyzetünkben mi ezt kevésbé érzékeljük, mert a Hegyvidék – Budapest zöld tüdejének is szokták nevezni – még mindig viszonylag jól ellátott közparkokkal és egyéb közterületi zöldfelületekkel.

Az utóbbi időszak kutatásai egyértelműen alátámasztották, hogy a városlakók többek között a kevesebb zöldterület miatt inaktívvá válnak, ezzel párhuzamosan nő a stressz, az agresszió, nő a depresszió illetve a szív és érrendszeri betegségek, túlsúly kialakulásának valószínűsége is. Áttételesen az egészségtelenebb életkörülmények miatt több a hiányzás a munkahelyeken, azaz veszít a gazdaság és terhelődik az egészségügyi rendszer is. A jelenleg folyó kerületi projekt ezeknek a kedvezőtlen folyamatoknak a lassítására és megfordítására tesz kísérletet ebben a sajátos időszakban. A projekt egy éve tanulmányutak szervezésével indult, ám ezt követően a további tapasztalatcserét már csak az online térben lehetett folytatni. Mindeközben a járványhelyzet nyilvánvalóvá tette, hogy a kérdés időszerű és foglalkozni kell vele. Gondoljunk csak a korlátozások után a Normafára szabaduló tömegekre - gyorsan és látványosan mutatkoztak meg a fővárosiak zöldterület iránti igényei miközben konfliktushelyzet is kialakult a környékbeliek és a városból tömegesen érkezők között. A zöldterülethez történő hozzáférés tehát a társadalmi inkluzivitás kérdését is felvetette, azaz hogy a jómódú rétegek – nálunk és világszerte – jobban hozzáférnek a zöldfelületekhez (is).

Zöldfelületek és társadalmi inkluzivitás

Az írországi Limerick városában ugyanerre a problémára olyan megoldást dolgoztak ki, amelyben egy munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzetű környék zöldterületeit fejlesztették a helyi aktivitás ösztönzése érdekében. A kellemes környezetben létrejövő találkozási pontok képesek újra felépíteni az erodálódó közösségeket és gyógyítják a lakók megromlott mentális és szociális egészségét is. A projekt keretében pont az ilyen megoldások értékelődnek fel és válnak átvehetővé a résztvevő városok számára.

Városi hőstressz kezelése zöldfelületekkel

A projektben résztvevő spanyol település, Santa Pola esetében például a zöldfelületek hiányában a beépített és lebetonozott, élhetetlenné váló kőrengetegekben kialakuló hőszigetek okoznak a lakók egészségét potenciálisan károsító problémát. A zöldterületekkel mérsékelhető hőstressz kialakulására a klímaváltozás is ráerősít, így – bár nálunk ez a probléma még nem súlyos, de – nekünk is fel kell készülni a megelőzésére, kezelésére. Hasonlóan értékes tapasztalatokra számíthatunk a román, holland, olasz és észt partnerektől is.

Mentális egészség javítása zöldterületekkel

Az Európa legfenntarthatóbb városaként ismert Espoo-ban (Finnország) például a mentális egészség és zöldfelületek összefüggéseit kutatják. A sok szempontból stresszmentesebb életvitelt folytató skandináv városlakók számára olyan erdei tanösvényt fejlesztettek, amely a testmozgás mellett szemlélődésre, mindfulness (tudatos jelenlét vagy éber figyelem) tréningre, stresszoldásra invitálja a kirándulókat és az érzékek összetett tornáztatásával támogatja a mentális egészség javulását. Erre hasonlít a kerületünkben – a Szent Ferenc Kórház szakembereinek segítségével – kiépített kardioösvény, amely a természetjárást kiegészítve teszi a zöldben eltöltött időt a tudatos egészségügyi rehabilitáció eszközévé.

Egészségügy és környezetvédelem találkozása

A projekt keretében az önkormányzaton belül viszonylagos elszigeteltségben dolgozó egészségügyi és környezetvédelmi részlegek együttműködésének előmozdításával egy másik hasonló kísérlet is körvonalazódik. Ennek keretében a SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán kezelt betegek számára szerveznek pontgyűjtési akciót. Pontokat a MOM Kult, a Zöld Iroda és a Hegyvidéki Kulturális Szalon szabadtéri programjain, sétáin lehet szerezni. Ez az ötlet a valódi életmódváltásban segítheti a szívbetegeket, hogy hátrahagyva egészségtelen szokásaikat, a szabadban végzett mozgás által kerüljék el a visszaesést. A pontgyűjtő akció gyakorlati hatékonyságát, a felmerülő akadályok leküzdési lehetőségeit és a beépíthető további motivációkat a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológus hallgatói és pedagógusai vizsgálják. Észrevételeik által fejleszthető tovább és válhat más városok számára is átadhatóvá az ötlet.

Természetközeli játszóterek

Érdekes kezdeményezés a lengyelországi Poznan példája, ahol a játszótereket tették természetközelivé parkosítással, természetes anyagokból épített eszközökkel és sárkonyhával. A szülők eleinte biztosan nem voltak tökéletesen meggyőzve, de a kutatások ebben a korosztályban is egyértelműen igazolták a szabadban töltött idő és játék jótékony egészségügyi hatását. Szintén átvételre alkalmas lengyel gondolat a városi buszmegállók tetejének zöldítése. A lakosság által lelkesen fogadott fejlesztés sok szakmai munkát és próbálkozást is igényelt, mire kialakult a speciális környezetben is életképes és szép növényegyüttes. Reméljük, kerületünkben is mihamarabb láthatunk ilyen virágos megállókat.

Akcióterv

A program nem titkolt célja a véges önkormányzati kapacitások fejlesztése is. A kezdeményezések nem valósulhatnak meg kizárólag hivatali döntések alapján. Fontos, hogy bevonjanak helyi civileket, intézményeket és vállalkozásokat is, hiszen így alakulhat ki az a közösség, amely a zöldfelületeket használni fogja.

A "Zöld Környezet és Egészség" program végén (2022. augusztusában) a magyar résztvevők gazdag ötlettárat szeretnének a Hegyvidéki Önkormányzat elé tárni, amellyel megkönnyítik az egyes tételek megvalósítását szolgáló pályázatok benyújtását is. Így az átvett vagy kifejlesztett ötletek nem a fiók számára készülnek és nem is a kerület szűkös költségvetésére nehezednek. Ez a szemlélet jelenthet garanciát arra, hogy a ma még többnyire láthatatlan műhelymunka néhány éven belül valós fejlesztésekben mutatkozik meg, és élhetőbbé, sétálhatóbbá varázsolja szeretett kerületünket.

Barta István

megjelent a Hegyvidék Újságban, 2021. februárjában