Fakivágási engedély kérelem
Engedély nélkül kivágható a gyümölcsfa, kiszáradt fa és inváziós fafajú fa, valamint a 10 cm-nél kisebb törzsátmérőjű díszfa.
Inváziós fajú fák
Az inváziós fajú fás szárú növények felsorolása a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján:
Magyar név | Tudományos név |
---|---|
fehér akác * | Robinia pseudoacacia |
amerikai kőris * | Fraxinus pennsylvanica |
mirigyes bálványfa * | Ailanthus altissima |
cserjés gyalogakác | Amorpha fruticosa |
kései meggy | Padus serotina |
zöld juhar | Acer negundo |
*kivéve a kertészeti változatok
Gyümölcsfák
A gyümölcsfák felsorolását az Ör. 4. sz. melléklete tartalmazza.
Megtartandó fák
A megtartandó fákra vonatkozó szabályozás: Ör. 6.§
(7) Megtartandó fa esetében a fa lombkorona vetületének 1 méterrel megnövelt területén belül magas és mélyépítés nem végezhető.
(8) Megtartandó fát kivágni, kivágását engedélyezni kizárólag abban az esetben lehet, ha a fa – állapota miatt – olyan veszélyhelyzetet okoz, amely a fa kivágása nélkül nem hárítható el, illetve a fa bármely okból életképtelenné vált és megtartása nem lehetséges, vagy a kivágás célja az ingatlan közterületi kapcsolatának biztosítása. A kérelem indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.
Fakivágási engedély kérelem
A fakivágási engedély kérelem a rendelet 2. sz. melléklete szerinti nyomtatvány használatával, vagy annak megfelelő tartalommal nyújtandó be.
Mellékletei:
- jogosultságot igazoló dokumentum másolata,
- ingatlan helyszínrajza, amelyen be kell jelölni a kivágandó és a megmaradó fák helyét,
- magánterület esetén kertészeti szakvélemény,
- tulajdonosi hozzájárulás,
- társasház esetén közgyűlési határozat a fa kivágásáról,
- kivágandó fáról készült fényképfelvétel,
- építési tevékenység esetén fakivágási terv,
- építési tevékenység esetén fapótlási terv.
Kertészeti szakvéleményt az Ör. 2. § 15. pontjában foglaltak szerint kizárólag faápoló és favizsgáló szakmérnök, vagy minősített favizsgáló adhat.
A vonatkozó, hatályos jogszabályok (Ákr., Eüsztv) szabályozzák a kapcsolattartás módját.
A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani.
- írásbelinek minősül a kapcsolattartás, ha az akár írásban, akár elektronikus úton történik,
- a szóbeli kapcsolattartás a személyes, valamint az írásbelinek nem minősülő elektronikus út (telefon, egyszerű e-mail stb.).
A kérelem benyújtása hivatalos formában két féle módon történhet papír alapon postai, illetve elektronikus úton:
- természetes személy esetében mindkét mód elfogadható, azt az ügyfél választja meg,
- gazdálkodó szervezet, valamint az Eüsztv 9. § (1) bekezdésben felsoroltak esetében kizárólag az elektronikus út az elfogadható.
Figyelem! Az e-mailen megküldött kérelem nem minősül írásban benyújtott hivatalos iratnak!
- sommás eljárásban 8 nap, amennyiben hiánytalanul előterjesztett a kérelem és mellékletei, a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél,
- teljes eljárásban 60 nap.
- eljárás megszüntetése,
- kérelem elutasítása,
- engedély kiadása, ha szükséges fapótlás előírásával, amely lehet
- telken belüli fatelepítés, vagy
- fapótlási díj befizetés.
Védjük együtt a madarakat és az egyéb állatcsoportokat!
Kérjük, legyen figyelemmel arra, hogy a március 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakban a fákon, cserjéken madarak fészkelhetnek, valamint a faodvakban denevérek tartózkodhatnak. Közöttük sok esetben olyan fajok is előfordulnak, amelyek jogszabályi védettséget élveznek.
Márciusban számos állatfaj megkezdi a szaporodási időszakot. Az énekesmadarak is fészeképítésbe kezdenek, a tojások kiköltése, a fiókanevelés időszaka pedig jellemzően április második felétől június elejéig tart. Több faj másodszor is költ, így a fészkelési időszak egészen augusztus végéig kitolódhat. Az énekesmadaraink a cserjés, fás élőhelyekhez kötődnek, ezért lehetőség szerint a fa- és cserjekivágások előtt érdemes erre a szempontra is tekintettel lenni, a tervezhető fa- és cserjekivágásokat pedig célszerű a költési időszakon kívül elvégezni. Ezt az elvet érdemes követnünk a homlokzatra, falakra felfutó, rézsűket és kerítéseket befutó, fás szárú kúszónövények esetében is, hiszen ezek is búvó-, fészkelőhelyül szolgálhatnak a madaraknak, amellett, hogy termésük táplálékot is biztosíthat a számukra.
Egyes fajok metszése vegetációs időszakban is szükségszerű lehet, ám ilyenkor is bizonyosodjunk meg arról, hogy nem fészkelt-e már madár a belsejében, és ennek a ténynek a függvényében ütemezzük a munkálatokat.
A vegetációs időszakon kívüli metszések során az alábbiak szerint segíthetjük a madarak fészkelését:
- fészeképítésre alkalmas elágazások kialakítása a metszés során,
- olyan sövényszakaszok, cserjerészek meghagyása, amiknek nem egyenesre vágottak az oldalai,
- oldalról zárt cserjecsoportok létrehozásával biztonságos fészkelőhelyet kínálhatunk a madaraknak.
Forrás és további hasznos információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján találhatók: www.mme.hu
Ültetéshez, növényválasztáshoz ebből a listából is válogathat.
A holtfa is érték
A különböző méretű és korhadtsági fokú holtfa jelentléte nem csupán az erdőkben hordoz biológiai értéket, akár egy kertben is mikroélőhelyek létrejöttét segítheti, növelve ezzel a biológiai sokféleséget.
A holtfa helyben hagyása – amennyiben nem balesetveszélyes és nem hordoz növényegészségügyi kockázatot – történhet a kidőlt fák törzsének, ágainak földre fektetésével, elhalt ágakkal és koronával rendelkező holtfák, vagy a korona letörése után visszamaradt facsonkok állva hagyásával, valamint fakivágás után a tuskók földben hagyásával.