A fáktól tényleg boldogabbak leszünk?

Városi oázisok fizikai és mentális egészségünkért

Városban lakni jó! Vagy mégsem?

A városi élet kétségtelenül rengeteg előnnyel jár. Több munkalehetőséggel, szórakozási és kulturális lehetőséggel kecsegtet mint például egy falu, egyaránt jó munkavállalóknak és vállalkozás tulajdonosoknak a kisebb helyre koncentrálódó gazdaság és szolgáltatások tárháza, illetve minden könnyen elérhető. A városokba költözés ezen okok miatt globális jelenség, amely úgy tűnik, feltartóztathatatlan. Míg 200 éve a népességnek csupán 2%-a, 2018-ban már 55%-a lakik városokban, a terjeszkedés és az építkezések miatt csupán Európában minden évben egy Berlinnek megfelelő nagyságú területet betonoznak le.

A városi életnek nem csupán előnyei, de hátrányai is vannak, többek között az, hogy a városi élet elkényelmesít, és megfelelő környezet és infrastruktúra híján inaktívvá, túlsúlyossá teszi lakóit amely keringési problémákhoz és krónikus megbetegedésekhez vezet. Emellett a légszennyezettség, a városi hőstressz, a zajszennyezettség is mind-mind kihatnak a városlakók egészségére.

Hogyan lehetne ezeket a negatív hatásokat csökkenteni? Többek között a zöld területek tudatos tervezésével.

Zöld területekkel a városlakók egészségéért

A tudatosan átgondolt és rendszeresen karbantartott zöld területek hozzájárulnak az egészségesebb városi élethez, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz és a jobb minőségű levegőhöz is. Ennek ellenére a városi zöld területek ügye még mindig túlságosan alacsony fontossággal bír, a zöld területek eloszlása egyenlőtlen, és nem minden esetben átgondolt a tervezésük sem.

Az URBACT Health&Greenspace program keretében azt demonstrálja a Hegyvidéki Zöld Iroda nemzetközi partnereivel, hogy hogyan lehet a városlakók számára egészégesebb környezetet teremteni. Azt vizsgáljuk, hogy az önkormányzatok hogyan tudják befolyásolni ezen terek használatát, illetve hogyan tudják maximalizálni tudományosan is bizonyított pozitív hatásaikat. A Hegyvidék Önkormányzata vezető partnerként azon dolgozott az elmúlt időszakban, hogy megismerje más városok jó gyakorlatait illetve felmérje, hogy ezek közül melyek valósíthatóak meg más intézmények és civil partnerek bevonásával. A program első időszaka az izgalmas utazások, beszélgetések és felismerések időszaka volt.

A program keretében a következő témákkal foglalkoztunk:

• · városi hőstressz és ennek csökkentése zöldítéssel
• · levegő minőség javítása és zajcsökkentés
• · fizikai és mentális egészségjavítás
• · szociális jólét és zöldterület fejlesztés

Jó gyakorlatok partnereinktől

Partnereinktől rengeteget tanultunk tudatos zöldterület tervezésről, a zöld területek funkcióinak bővítéséről illetve a különböző városi egészségkárosító hatások csökkentéséről. A 6 hónap végére nagyon változatos portfólió alakult ki, amely évekre ad „muníciót” a Hegyvidéknek. Következzen pár jó gyakorlat ezek közül.

A hollandiai Bredában a Valkenberg Park a nyolcvanas években a drogkereskedés és a prostitúció színhelye volt, de tudatos áttervezéssel mára a közösségi élet, családi és baráti kikapcsolódás terepévé vált. Másik partnerünk, a finnországi Espoo Európa legfenntarthatóbb városának számít, jól átgondolt, hatalmas erdő területekkel, amelyekben meditációra, tudatos jelenlétre és erdőfürdőzésre ösztönzik a látogatókat. Limerickben a munkanélküliség miatt elszegényedett közösségek számára úgy tervezik át a zöld területeket, hogy azok hozzájáruljanak a bűnözési ráta csökkentéséhez illetve a közösség fejlesztéséhez is. Az olaszországi Messinában a városlakók számához képest nagyon alacsony a zöldterületek aránya, a városvezetés többek között egy régi ipari területet és a tengerpartot szeretné rehabilitálni. A lengyel Poznan az óvodások szemléletformálásával, az óvodai kertek áttervezésében jeleskedik többek között, ahol a kicsik nem csupán játszhatnak, de sokat tanulhatnak a növényekről és közösen kertészkedhetnek. Ezen kívül a város azon dolgozik, hogy összefüggjenek zöldterületei, egymáshoz kapcsolódó rendszert alkotva, így javítva a levegő minőséget.  Spanyol partnerünk, Santa Pola az ó- és újvárost összekötő zöld területet szeretné vonzóbbá tenni a városlakók számára, különböző programokat és rendezvényeket kínálva számukra. A romániai Suceava szintén zöld területei fejlesztésén és modernizálásán dolgozik, többek között a Suceava folyó partot szeretné vonzóbbá tenni lakosai számára. Az észt Tartu a közlekedés fejlesztésén dolgozik egybefüggő bicikliúthálózattal és a városközpont funkcióinak áttervezésével és bővítésével.

Mi Hegyvidékiek a lakosságra vetített magas zöldterület aránnyal dicsekedhetünk, amely kincs és egyben felelősség is, hiszen tudatos tervezéssel a jelenleginél is többet lehet „kihozni” ezen adottságunkból. Partnereinknek bemutattuk a normafai kardio tanösvényt, ismertettük az Egészséges Hegyvidék programot, és azon terveinket, hogy a zöld területeket hogyan fordítjuk az egészségmegőrzés eszközeivé.

A program első szakasza lezárult, reméljük, tudjuk folytatni a megkezdett munkát.

Az URBACT angol nyelvű oldalán több információra is bukkanhat a látogató.

Katt a LINKre>>>>

Jobban érezzük magunkat egy természetközeli városi környezetben

(Kállay Tamás, az URBACT Zöldfelületek és egészség program vezető szakértőjének cikke alapján)

Vajon tisztában vagyunk azzal, mekkora szerepet játszanak a városi zöldfelületek fizikai egészségünkben és mentális jóllétünkben? Evolúciós alapja van annak, hogy természetes környezetben jobban működik a testünk és lelkünk. Ezen megállapítást egyre több tudományos kutatás és tény is alátámasztja. Ugyanakkor, ahogy a városok sűrűsödnek és növekednek, a városi terek egyre jobban beépülnek, ezzel párhuzamosa pedig a bennük otthonra lelő növények sokszor veszélybe kerülnek. Az eddigi állapoton szeretne javítani egy városok közötti nemzetközi összefogás, az URBACT Zöld környezet & Egészség program.

A városi levegő szabaddá, a városi zöld környezet pedig egészségesebbé tesz

A jól megtervezett és megfelelően gondozott városi területek hozzájárulnak az egészséges városi élethez, a jobb levegőminőséghez illetve a klímaváltozás elleni küzdelem sikeréhez is. Ennek ellenére sajnos a zöldterületek eloszlása a városokon belül egyenlőtlen, szétaprózódott és a fenntartásukkal, fejlesztésükkel kapcsolatos feladatok sem a fontossági sorrend elején szerepelnek.

Pedig számos kutatás mutatta ki, hogy a zöld területek (parkok, erdők, közösségi kertek) közelsége milyen sok előnnyel jár a településen élők számára. Többek között alacsonyabb vérnyomást, erősebb immunrendszert, kevesebb szív-és érrendszeri betegséget, kevesebb asztmás megbetegedést regisztrálhatunk, ha városi környezetünk zöldebb. A természet nem csupán a fizikumunkra, de a lelkünkre is hat, így a minket körbe vevő növényzet segít abban, hogy kevesebb stresszel éljünk, jobb legyen az általános közérzetünk, kevésbé legyünk depressziósak, jobban tudjunk gondolkodni és kreatívabbak legyünk. Csupán egy olyan egyszerű gyakorlat, mint például az erdőfürdőzés (csendes meditáció fák közelében) is lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

A zöldterületek a fentieken túl javítják a városok klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképességet is.A parkok, fásított területek hűtik a környezetüket, hirtelen esőzésekkor vízmegtartó funkcióval is bírnak, illetve a növényeknek a városi légszennyezettség csökkentésében is hatalmas szerephárul rájuk.

Nemzetközi összefogásban keresik az egészségügy és zöld környezettervezés kapcsolódási pontjait

Az URBACT Zöld környezet & Egészség nemzetközi hálózata azért jött létre, hogy a városi élet okozta egészségügyi problémákat vizsgálja meg abból a szempontból, hogy a tudatos zöldfelület tervezés hogyan csökkenthetné a különféle egészségügyi rizikófaktorokat és hogyan segíthetne abban, hogy a városlakók egészségesebben élhessenek. A 2019-ben induló projekt úttörő módon a „zöld” várostervezést az egészségüggyel kapcsolja össze. Ahogy Hamza Zsófia projektkoordinátor is elmondta: „Az önkormányzat évek óta keményen dolgozik azon, hogy megvédje zöldfelületeit, illetve hogy javítsa a hegyvidéki polgárok életminőségét. Az eddig különálló két téma összekapcsolásával jóval hatékonyabban és más minőségben tudunk eredményeket elérni mindkét területen egyszerre.”

A Hegyvidéki Önkormányzat által vezetett nemzetközi partnerségben 9 európai város osztja meg tapasztalatait egymással: Breda (Hollandia), Espoo (Finnország), Limerick (Írország), Messina (Olaszország), Poznan (Lengyelország), Santa Pola (Spanyolország), Suceava (Románia) és Tartu (Észtország). A program célja a lakosok, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, egyetemek, vállalkozások és minden érdeklődő és érintett fél bevonásával helyi akciótervek készítése annak érdekében, hogy tudatosabb környezettervezéssel egészségesebben élhessünk városainkban.