Madárvédelem a Hegyvidéken

A Hegyvidéki Kulturális Szalon nagytermében az érdeklődők a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársának előadását hallgathatták meg a környezetünkben élő tollasok helyzetéről, életéről, védelméről. A kérdés egész évben aktuális, de az őszi időszakban, az etetés előtt talán még időszerűbb megismerni a szakértők véleményét.

A korábbi, hasonló témájú előadáshoz hasonlóan a Hegyvidéki Zöld Iroda szervezésében a Széchenyi 2020 KEHOP 1.2.1. pályázati program keretében megvalósult rendezvényen Dr. Benedek Veronika már az előadás elején felhívta a figyelmet arra, hogy a madarakat valójában saját magunktól, a civilizált élet természetre gyakorolt káros mellékhatásaitól kell megvédeni. Ha ugyanezek az állatok természetes környezetükben élhetnének, nem szorulnának segítségre. Így a védelmi intézkedések egy része is inkább a megelőzés kategóriájába sorolható, azaz ha elkerüljük a szemetelést, az élőhelyek rombolását, akkor a védelem is sokkal kevesebb erőfeszítést jelent.

A védelem egyik leghatékonyabb eszköze a madárbarát kert, amely élelmet és búvóhelyet biztosít a szárnyasoknak. Hogy minél több madár találja vonzónak a kertet, ezért érdemes mozaikos növényállományt kialakítani. A sokszínűségbe belefér a nyírt gyep is, ahol például a feketerigók keresik csigákból, gilisztákból álló táplálékukat, de legyenek bokros búvóhelyek és lehetőleg néhány örökzöld is, amely a téli időszakban kínál menedéket a madaraknak. A futónövények közül az előadó kiemelte a borostyánt, amely sötétzöld leveleivel egész évben rejtekhelyet biztosít, emellett pedig télen érleli bogyóit, ami az ínséges időszakban sok kerti énekesmadár túlélését biztosítja. A növények összeválogatásánál törekedjünk a hazai, őshonos fajták beszerzésére, mert ezek – szemben a messziről érkező nemesített változatokkal – nem „hígítják” a környék genetikai állományát. Az is fontos, hogy növényeink lehetőleg maradjanak a kerítés belső oldalán, mert ami ott kívánatos, az a környező erdők alján gyakran csak gyom, rosszabb esetben veszélyesen terjedő inváziós faj.

Persze nem kell nagy kertet művelni ahhoz, hogy a madarak kedvébe járhassunk. Már egy ablakpárkányon is elférnek a legfontosabb eszközök és néhány cserepes növény. Az itatás egész évben lényeges feladat, amit a gyakran visszatérő madarak látogatásai is gyorsan visszajeleznek. Az elmúlt időben terjedni kezdett néhány madár-parazita hazánkban, ezért az itató vizét ajánlott naponta cserélni. Különösen azért is, mert a madarak nem csak isznak a vízből, hanem fürdenek is benne és belemossák tollaikról a városi port. Az etetés már sokkal nehezebb kérdés: van, aki elengedhetetlenül fontosnak tartja és van, aki szerint felesleges, sőt akár káros is lehet. A Madártani Egyesület álláspontja szerint a fagyok beköszöntétől a felmelegedés kezdetéig hasznos lehet az etetés, de még fontosabb, hogy ha már elkezdtük, akkor abban a szezonban már ne is hagyjuk abba. Az etetőbe kerülhet magasabb olajtartalmú, fekete héjú napraforgó vagy más kisebb magvak. A cinkegolyók és társaik csak a legzordabb időben vonzzák a madarakat, enyhébb teleken érintetlenek maradnak. A kenyér és társaik viszont kifejezetten nem valók a madáretetőbe, különösen nem a vízimadarak (kacsák, hattyúk) csőrébe. Bár a Hegyvidéken kevés vízimadár fordul meg, de a probléma súlya miatta az előadó kiemelte a kenyérrel történő etetés súlyos egészségkárosító hatásait.

A madárvédelem részét képezi a fészkelőhelyek biztosítása is. A természetes faüregeket helyettesítő hagyományos madárodúkba leggyakrabban a cinkék költöznek be. Fontos, hogy a fadobozok teteje nyitható legyen és évente egyszer – ősszel – ki lehessen takarítani a fészekmaradékokat belőle. Emellett azt is biztosítani kell, hogy az éhes mókusok és varjak ne tudják felnyitni az odút és felfalni a fészekaljat. Bár kerületünkben ritka vendégek a fecskék jó tudni, hogy az eresz alatt sorakozó fészkek eltávolításához hatósági engedélyt kell kérni, amit a hivatal meg szokott adni, de azonos számú műfészek visszatelepítését írja elő. Az Egyesület környezeti nevelési ügyekben jártas munkatársa szerint azonban nem mindig a műfészek a legjobb megoldás, megfontolást érdemel a sárgyűjtő hely biztosítása is, ahonnan a fecskék építőanyagot szedhetnek és feltapaszthatják fészküket. Egyébként a szemetelés miatt néha bosszantó fecskefészek egyre nagyobb kiváltsága egy ingatlannak, mert a Dél-Afrikáig ingázó vándormadarakat egyre jobban veszélyezteti a klímaváltozás, így számuk folyamatosan csökken! A szerencsésebb fekete rigók a leggyakoribb kerti madaraink, csak a szaporodó varjúkolóniák miatt szorulnak ki a városokból, a kertekben általában a sűrű bokrokban fészkelnek. Őket fészektálcákkal segíthetjük, de fontos, hogy elég magasra és a tollas és szőrös ragadozóktól védett helyet keressünk az egyszerű fatálcáknak.

Az előadást követően a népes hallgatóság soraiból érkező kérdésre válaszolva a szakember kitért a városi környezetben egyre nagyobb számban megjelenő varjakra is. A nagytestű, fekete madarak rengeteg kidobott szerves anyagot találnak a városban, sokszor még a kukákat sem kell széttúrniuk érte. Ezért aztán a sokkal táplálékszegényebb szántóföldekről beköltöznek a kényelmes városokba, azaz végső soron a megjelenésükről és dinamikus szaporodásukról is mi tehetünk. A galambok esetében ugyanez a helyzet: az ember háziasította a szirti galambot, majd a kézhez szokott madarak visszavadultak és elárasztották a városokat. Egyetlen előnye a galambok jelenlétének, hogy felcsipegetik az ételmaradékot és ezzel eleszik a táplálékot a rágcsálók elől (a galambok nem terjesztenek emberre veszélyes betegséget, míg a patkányok igen). A sokszor köztisztasági problémát okozó helyzet kezelése érdekében a fővárosi kertészet munkatársai már kísérleteznek olyan szeméttárolókkal, amelyekből az intelligens és erős varjak sem tudják kicsenni a szemetet.

A madárvédelemről sok részletes információ található az Egyesület honlapján (mme.hu), ugyanitt a webshop-ban minden szükséges felszerelés meg is vásárolható, mégis az előadó minden résztvevőt arra bíztatott, hogy a leírások alapján nyugodtan álljon neki otthon egy kis barkácsolásnak. Egy madáretető vagy odú elkészítése nem igényel különösebb szakértelmet viszont a házilag elkészített eszközök még több örömöt jelentenek, mint a boltban vásároltak.

Barta

A borítókép forrása a Hegyvidék újságban megjelent cikk: https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2022-november-1/madarbarat-kertekkel