Alma

Minden nap egy alma, az orvost távol tartja - szól a népi mondás, és milyen igaz! Az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert; gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt. Az alma azon gyümölcs, melyen szinte korlátlan ideig el lehetne élni akkor is, ha semmi egyebet nem fogyaszt az ember. Története talán a legnagyobb múltra tekint vissza. Almatermesztéssel már a kőkorszakban is foglalkoztak az európai népek, de számos írás is fennmaradt a Bibliában róla. Az alma becsét, jó hírét, a gyógyító erejébe vetett ősi hitet jelzi az is, hogy több nép mitológiájában is szerepel.

Húsvéti Rozmaring - Malus domestica

Öntermékeny.

A Húsvéti Rozmaring, vagy más néven Toklyó alma, Honti alma vagy Entz rozmaring minden tekintetben elsőrendű. Magyar eredetű. télialmafajta mely rendkívül ellenálló és gyümölcse hosszú ideig tartható. Almája nagyobbacska (120-130 g), kissé csúcsosodó; alapszíne zöldessárga, a napos oldalon halványpiros pír borítja, mely elszórtan pontozott is lehet. Héja vastag, nehezen rágható, erősen viaszos, szinte zsíros hatású. Húsa zöldesfehér, durvább szövetű, elég bő levű, kemény; íze finoman savanykás, néha elég fűszeres ízű, illatos-zamatos, bár kevésbé jellegzetes. Jól szállítható és tárolható.

Érési ideje: Utóérő fajta. októberben lehet leszüretelni a fáról, de ekkor még kemény. Körülbelül decemberre érik meg leszedve és tárolva, innentől kezdve fogyasztható egészen júniusig.

Véralma - Malus domestica

Öntermékeny.

A véralma ősi Szeged környéki fajta; Sándorfalva és Szatymaz településekről Zsibók András nyugalmazott erdőmérnök gyűjtötte 2016-ban. Azért véralma a neve, mert koromsötét a héjja, a magház körül esetenként piros színeződés látható, a gyümölcs húsa gyakran rózsás színű. A véralma jellemzően késő ősszel, Szent Andráskor érik. gyümölcse 6-8 cm, nagyon kemény. A régiek disznóvágásra érlelték savanyúságnak; egészben, vagy félben, a hurka, kolbász mellé kiváló.

Érési ideje: Késő ősszel, novemberben